Jegyei: 0,5-0,8 cm hosszú. A vörös szárnyfedõkön levõ hét fekete folt alapján könnyen felismerhetõ. Így azon kevesek közé tartozik a 78 hazai katicabogár faj közül, amelyet igen könnyû felismerni. A többi faj esetében rendkívül változékony a testszín és a mintázat, de valamennyiükre jellemzõ a félgömbszerûen domború alak. A szárnyfedõkön elhelyezkedõ foltok vagy pontok egészen eltérõ formájúak lehetnek, leggyakrabban kör- vagy szögletes alakúak. A színkombináció alapvetõen kétféle: fekete foltok világos alapon vagy a fordítottja. A katicabogarak csápja rövid, bunkós végû.

Élõhely: szinte mindenütt jelen van: síkságon, erdõben, parkokban és kertekben, valamint házakban is, ahol a virágcserepeken találhatók vagy a padláson telelnek át.

Elterjedés: egész Európában.

Gyakoriság: mindenütt közönséges, olykor nagy tömegben jelenik meg.

Szaporodás: veszély esetén holtnak tettetik magukat, leesnek és nem mozdulnak. Megfogásukhoz lábízületeik pórusain sárgás folyadékot bocsátanak ki, ami bizonyos ellenségeik, például hangyák ellen nagyon hatékony. A hangyák, amelyek e folyadékkal érintkeztek, intenzíven tisztogatják magukat utána. A madarakat és bogarakat e sárga folyadék nem tartja vissza a katicabogarak tömeges fogyasztásától. Tavasszal a nõstények maximum 400 petét raknak a levelek fonákára vagy hasadékokba. Egy héttel késõbb kelnek ki a tarka rajzolatú, nagyon mozgékony lárvák. A közelükben levõ levéltetveket és a még ki nem kelt petéket is eszik. A lárva négy stádiumon megy keresztül, a fejlõdési idõ a hõmérséklettõl függ. A magas hõmérséklet gyorsítja a fejlõdést. A bebábozódásnál a lárva nem bújik ki teljesen a bõrbõl, hanem az aljzathoz rögzíti magát a váladékával. A báb is tarka mintázatú. A katicabogár teljes fejlõdési ideje 3060 nap, évi két nemzedékük van. A katicabogarak nagyon gyorsan el tudnak szaporodni, ilyenkor döntõ tényezõ a táplálékkínálat. A levéltetvek tömeges elszaporodását némi idõeltolódással követi a katicabogarak elszaporodása.

Táplálék: a katicabogarak túlnyomórészt levél- és pajzstetvekkel táplálkoznak, ezért rendkívül hasznosak. Tenyésztési kísérletekbõl tudjuk, hogy egy lárva fejlõdése során több száz, esetleg 1000 levéltetût is képes elfogyasztani. A katicabogarakat gyakran használják a biológiai növényvédelemben.