Zsiráf

Giraffa camelopardalis

ÁLLATI ÉRDEKESSÉGEK - 20. rész

Ha egy Eiffel-torony-szerű jelenséget látunk bóklászni a szavannán, foltosan és hosszú lábakon, akkor az egy zsiráf, mi pedig ráleltünk Földünk legmagasabb állatára. "Őtoronymagassága" körülbelül úgy viszonyul a többi állathoz, mint a fent említett építmény Párizs többi épületéhez. Hajdan nyelvújítóink hosszú nyaka és jellegzetes mintázata alapján foltos nyakorján néven szerettek volna neki magyar nevet találni, de végül mégis csak zsiráf maradt.

Különösen érdekes elképzelni a tényt, hogy ennek az állatnak pont annyi darab nyakcsigolyája van, mint egy aprócska egérnek, hiszen minden emlősnél egyformán 7 db csigolya alkotja a nyak belső vázát. A zsiráfon sok minden roppant hosszú. A lábai annyira, hogy még tekintélyes hosszúságú nyakával se tud lehajolni a földig, így amikor iszik, kénytelen mellső lábaival nagy terpeszbe állni, hogy elérje a folyó szintjét. Pontosan ezért az alacsonyra növő növényzetet sem fogyasztja; tápláléka a magas akáciák, mimózák levelei, és a vadbarack.
Nyakában különleges billentyűkkel ellátott artériák biztosítják a vér feljutását a legfelsőbb emeletre, a fejbe. A nyelve pedig a hangyászokét kivéve, az állatvilág legmozgékonyabb nyelve, mellyel a tüskés ágakról is le tudja legelni a legapróbb levélkét is. Eme érdekes, hegyes, szürke és mozgékony szerv hossza 456 mm, mely adat talán többet mond, ha úgy fogalmazok: majdnem fél méteres. Testalkatából kifolyólag a növényzet legfelső részeire specializálódott, ahol nincs konkurencia; a többi növényevőnek esélye sincs erről a szintről szerezni a táplálékát.

Az Afrika e csodálatos állata a Szaharától délre szinte mindenütt megtalálható, kivéve a sűrű erdőkkel borított Közép- és Nyugat-Afrikát. Leginkább a szavannákat, a fákkal tarkított füves pusztákat kedveli. Tulajdonképpen érthető a választása, hisz azokkal a hihetetlenül hosszú lábaival és nyakával 30 centit se tudna haladni az őserdő liánjai közt. Nyakigláb termetével elég esetlennek tűnhet a mozgása, de ez csalókának bizonyul, hisz akár 47 km/órás sebességre is képes nyílt terepen.
Nem veszélytelen állat, ha megtámadják, mellső lábaival csapkodva védi magát, a rúgása pedig akár egy oroszlánt is kivégezhet. Ezért ezek a csúcsragadozók is igencsak meggondolják, hogy kikezdjenek-e vele. Érzékszervei roppant kifinomultak, látása pedig csodálatra méltóan éles. Magasságának is köszönhetően ő lát a legmesszebbre az állatok között. A többi növényevő között ők az őrszemek, hisz saját testük alkotja az őrtornyot, ahonnét a ragadozókat már messziről észreveszik.

Méreteit tekintve elképedünk, hisz 4 méternél magasabbra nő, a marmagassága 2, 5-3,7 méteres, súlya pedig 550-1800 kg-ot nyomhat. Az öregebb bikák 5,5 méter magasak. Néhány magassági rekord: az ír farkaskutya 1 méteres marmagassággal rendelkezik, a vörös óriáskenguru felállva 2,13 méter magas, a jegesmedve szintén felágaskodva 3,39 méteres, és most kapaszkodjon meg mindenki, a feljegyzett legmagasabb zsiráf 6,02 méter magas volt.

Rendelkeznek egy más fajoktól eltérő érdekes szerkezetű szervvel, aminek a funkcióját nem nagyon sikerült eddig kideríteni. Ez a rövid, szőrös bőrrel bevont csontcsap alfajtól függően lehet kettő-öt darab.
A zsiráfok kilenc alfaját különböztetjük meg, (bár 13-at írtak le eddig). A megkülönböztetés alapja a magasság, a mintázat és a tülkök száma, mely maximum 5 db lehet. Az alfajok közül is a legmagasabb a maszáj zsiráf (G. c. tippelskirchi).

Általában július és szeptember hónapok között párosodik, és úgy 14-15 hónapra rá lát napvilágot egyetlen utódja, mely már születésekor is igencsak magas. Állatkertekben előfordul, hogy nem szoptat a mamazsiráf, ilyenkor a gondozókra marad a cumiztatás. Ez a bébi gyors cseperedése miatt nagyon hamar macerássá válik, hiszen még a lábujjhegyen magasba tartott cuclisüveghez is le kell hajolnia a dednek. Ilyenkor segédeszközként hokedli, majd létra alkalmazása következik. Maximálisan 15-20 évig, de fogságban akár 28 évig is él.