|
|
PULI |
|
A fajta története, kialakulása |
A puli ősei nagy valószínűséggel ősi magyar pásztorkutyák voltak. Vándorló elődeink a nyájak, kondák, gulyák és ménesek mellett legfőbb segítőiket, a pásztorkutyákat is magukkal hozták a Kárpát-medencébe. A nagy testű komondor és kuvasz rendíthetetlenül őrizték gazdáik vagyonát, míg a puli összetartotta az állatokat. Az igazi fordulóponthoz az 1900-as évek elején érkezett a fajta. Újra felfedezték a pulit, de nem mint terelőkutya. A külterjes pásztorkodást a belterjes gazdálkodás váltotta fel. Csökkent alkalmazásuk lehetősége a nyájak mellett a pásztoréletben. Bár megtartották ősi munkakörüket is, olyan funkciókat láttak el, amely gazdáik életkörülményeinek megfelelt: Házőrző, személyvédő ebek lettek. A II. Világháború után a fajta elvesztette népszerűségét, amelyet igazából mind a mai napig nem sikerült visszaszereznie.
|
|
Viselkedés és jellem |
 |
Erről a kutyáról el lehet mondani, hogy csak éppen beszélni nem tud. Szinte mindent megért! A jól nevelt puli nem csak gazdája szavait, de intését, sőt szemeivel kifejezett akaratát is parancsnak veszi, és feltétlen teljesíti.Energikus, mozgékony, nagyon élénk vérmérsékletű, sohasem lusta állat. | |
Bátor, szinte semmitől sem fél. Ugatós, de kiegyensúlyozott kutya, bár előfordulhat, hogy idősebb korára kicsit kiszámíthatatlanná válik. |
| |
Általános leírása: Szőre kölyökkorban tömött, hullámos, vagy göndör lefutású. Később fürtöket képez, majd erős szerkezetű szalagokat vagy zsinórokat alkot. Szőrköntöse durvább felszőrökből és finomabb pehelyszálakból áll. A két szőrtípus határozza meg bunda jellegét. A szemet ernyőszerűen takarja a fej sűrű szőrzete, így a fej gömbölyűnek tűnik. Színe: fekete, fehér, fakó és különböző árnyalatai.
|
|
 |
Marmagassága: Kanok ideális mérete 41-43 cm. Szukák ideális mérete 38-40 cm Testsúly: kanoknál 13-15 kg, szukáknál 10-13 kg. Szőrét nyírni nem szabad, mert előfordulhat, hogy többé nem nő meg. |
|
 |
 |
 | | | |